Szombat reggel..megint másnapos vagyok...fáj a fejem...ki kéne mászni kávéért...betolok valami zenét.

"....it’s been so long I’ve been out of my body with you..."

Mi volt tegnap este,ki az a lány az ágyamban.? Kávé...cigi...2szál maradt, el kell menni venni majd.

"...I feel alone, feel at home, feel like nothing is true..."

Ez megy már fél éve basszus...nem lesz már sok? Mikor lesz már vége?

"...she took me to a place where my senses gave-way
     turn it round, shut it down, what the people say..."

Mikor leszek a régi önmagam? Mikor lesz olyan valakivel mint veled volt? Valami végleg kiégett belőlem, semmi nem lesz már ugyanaz. Nem keresek érzelmeket, elveszem ami jön. Nem érdekel mi lesz vele holnap, csak legyen valaki mellettem.

"...climbing up, killing time, let them give you some..."

Jó így? Nem...de nem érdekel, nem fektetek energiát senkibe. Másfél évig próbáltam vigyázni rád. Nem ment. Nem fogtad fel hogy azért mondom mert védeni akarlak. Hagyni kellett volna hogy magadtól tanuld meg.

"...take my hand and let it come, let it come, let it…"

Hiányzol. De te ezt akartad. Elengedtelek mert így jobb. Talán fel sem fogtad miért magyaráztam annyit. És nem , nem tudok a barátod lenni. Elmúlt, vége.


"...it’s the way that you fake it, I know it’s too late..."

Na mindegy, abbahagyom, iszom még egy kávét, aztán kiderítem ki az a csaj az ágyamban.