Kazinczy forog a sírjában?
Mit szólnának vajon egy ilyen párbeszédnek azok a nagy magyarok, akik a nyelvünk letisztulásáért és megújításáért harcoltak?
-Helcsi, milyen volt a party?
-Szióka, nagyon kiri volt az egész bulcsi! Volt fincsi kajcsi, és sok ücsi is! Nehari, hogy nem vettem fel a telcsit, csak nagyon be voltam baszcsizva…
Biztos vannak olyanok, akik a párbeszédet könnyen tudnák ebben a „stílusban” folytatni, de most ennyinél abbahagyom, mert az én agyam nem nagyon van ráhangolódva.
(Ezúton is köszönöm Nagy Dávidnak a segítséget, nélküle ez a három mondat sem ment volna! )
Az internetnek, az időhiánynak, vagy csak a trendnek köszönhető vajon az, hogy az emberek a felismerhetetlenségig rövidítik és torzítják a szavakat?!
Ennek a kérdésnek a megválaszolása nem célom, de véleményem szerint kiindulópont nincsen, a szavak változása egy hosszú folyamat.
Azt remélem, hogy 10 év múlva is lesznek még olyan emberek, akik a köszönöm szépen helyett nem azt mondják, hogy köszcsi, a szeretleket pedig nem helyettesítik egy szerivel vagy lávolással!
Ezzel a bejegyzéssel azoknak szeretnék üzenni, akik szerint menő a fénykép alá azt írni, hogy „Énke”, akik szerint minden szóhoz hozzá kell illeszteni a –csi toldalékot, mert az úgy „cukker”… szóval nekik szeretném azt üzenni, hogy: NE TEGYÉTEK!
Mit szólnának vajon egy ilyen párbeszédnek azok a nagy magyarok, akik a nyelvünk letisztulásáért és megújításáért harcoltak? Véleményem szerint nem örülnének…
Felszólítom minden blogger társamat, hogy emeljétek fel a szavatokat a magyar nyelv megóvása érdekében!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.