Elfogyott a szufla. A társadalom folyamatos elkorcsosodása már akkora méretet ölt, hogy zúg a fejem még ettől is. Mintha nem lett volna elég a tegnap este.
A nagyszülő stresszel a gyerekek miatt, a szülő stresszel a megélhetés miatt, a kisgyermek stresszel, hisz mi mást is tehetne, ha ezt látja otthon? Ő a körülötte lévők magatartását veszi példának. Minden ingert ami éri, összegzi és szinte válogatás nélkül húzza magára. Így alakul a jellem.
-…és egyébként miért él még a nagypapa? Ó, tudom már, azért, mert még nem szennyeztük őket minden méreggel. A francbaaaaa, csináljunk valamit, mert már 10 éve fizetjük neki a nyugdíjat! Szerintem az egészségügy színvonalát csökkentsük és a nyugdíjkorhatárt növeljük!
- Nem rossz ötlet… de mit csináljunk a felnőttekkel?
- Borítsuk ki őket annyira, hogy ne is szándékozzanak megélni a nyugdíjba vonulást!
- Te hallod Gyulám, zseni vagy! A gyerekekkel mit csináljunk?
- Adjunk a kezébe cigarettát, alkoholt, gyorskaját és butítsuk el őket annyira, amennyire tudjuk, hogy ne tudjanak tőlünk elmenekülni. Tanuljanak angol helyett latint. Az úgy is halott nyelv. Legalább stílusosak leszünk. Tartsunk nekik drogprezentációkat az iskolában, úgysem fognak figyelni rá, csak az fog eljutni az agyukig, hogy a „drog az rossz”, ezért úgyis kipróbálják. Amennyiben szerencsénk lesz, akkor valami keményebben kezdik, ha meg könnyebbel, akkor nagyobb az esélye, hogy rá csúsznak a durvább dolgokra, mert úgyis azt fogják hinni, hogy mivel mindegyik illegális, ezért a többi sem ártalmas rájuk… aztán majd jól nézni fognak!
- Akkor ezt megbeszéltük Gézám, öröm veled egyeztetni!
( képzelt - közbeékelt beszélgetés a mi érdekképviselőinktől)
A kitartás, lelkesedés, vagy kreativitás manapság már szart sem ér. A milliós 
diákhiteleddel a hátadon, több évnyi szopatás után megkapott keményfedeles diploma még arra sem jó, hogy kitöröld vele a fenekedet. Az egyetlen, ami számít, hogy mennyire tudod meggyőzni az embereket az igazságodról. Hitesd el a szerencsétlennel, hogy az a barna valami, amit lenyomsz a torkába, az nem egy szardarab, hanem finom csokoládé. A sormunkáért csókoljanak lábat a főnöknek, mert erre sem igazán vagy képes (csak tanítható - úgymond idomítható). A nyugtató, amit minden éjszaka szedsz, majd bepótolja a kibaszott nagy úrt, amit a lelkedben érzel. Hitesd el vele, hogy az állam szociális központú és az a hitel neked kell, különben egész életedben meg nem vett plazma tévét fogod gyászolni.
A héten odajött hozzám egy fiatal srác a buliban. Nem táncolni akart. Nem ismerkedni. Még le sem itatni (rémes)! Be kart szervezni! 21 évesnek mondta magát, aki pénzügyi tanácsadó. Annak a srácnak akkora volt az arca, mint aki tényleg elhitte, hogy ennyi idősen elég tapasztalattal bír, hogy emberek százának sorsát talán örökre megpecsételje. A 'kípszmájlingjával' együtt.
Ne higgyetek a jó dumájú embereknek!
Egyébként nekem se!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.